Ikus-ikus ne’e iha jurnal barak mak hato’o katak fatin produs mina ‘KITAN’ dadauk ne’e hatudu sinál mina atu maran katak labele produs ona mina hosi areia ida ne’e. Timor-Leste nia orsamentu estadu depende ba folin mina nian. Wainhira mina iha KITAN maran ona ne’e sai amiasa boot ba futuru Timor nian. Rikusoin Timor-Leste fahe ba oin rua; ida mak mina ho gas ou koñesidu liu ho petroliferu, ida seluk mak hanaran naun-petroliferu. Ukun na’in Timor-Leste hatoman ona an atu ezekuta orsamentu hosi petrolifeiru. Kada tinan orsamentu estadu fakar ba dezenvolvimentu bai rai ida ne’e tokon ba tokon. Maibé povu ki’ik no ki’ak rona deit kustu osan ne’e, sira rasik sidauk sente loloos moris di’ak no ksolok.
Fatin barak mak iha potensiál ba turizmu maibé governu gosta liu mak halo tour de Timor, atividade seluk atu atrai turista lokál no International menus liu, nune’e rendimentu hosi setór turizmu lasente iha. Dezenvolvimentu setór turistiku la’o de’it iha Dili laran no lahabelar iha munisipiu sira.
Produsaun agríkola variadade ho nia kuntidade barak maibé konsumidor menus tamba falta meius atu distribui produsaun sira ne’e. Hamenus importasaun hanesan dalan di’ak liu atu aumenta rendimentu hosi produsaun agríkola. Inisiativa hosi governu ho setór privadu importante tebes liu-liu konaba oinsá produsaun aihan bele sirkula iha rai laran no atrai konsumidór no merkadu lokál sira atu la depende ba aihan importasaun. Ho ida ne’e agrikultór sira iha motivasaun no vontade boot tamba hetan lukru hosi folin produsaun agríkola.
Oinsá ukun na’in sira tulun poupa osan hosi mina; promove no uza produtu agríkola ne’ebé produs hosi rai laran, atu nune’e agrikultór sira iha motivasaun atu kontinua produs aihan. Uza kaixa estadu ne’ebé mai hosi impostu ho di’ak tuir nia dalan. Altera lei pensaun vitalisia atu nune’e iha igualdade ba povu tomak. Promove área ne’ebé konsidera potensiál ba turizmu. To’o ohin loron, produsaun agríkula ho turizmu sidauk hatama reseitas ne’ebé boot ba kaixa estadu atu suplementa ba reseitas mina nian. Servisu migrasaun no impostu hosi negosiante rai na’in no estranjeiru sira, impostu hosi alfandêga, servisu terrestres, impostu hosi traballador hotu iha Timor laran ne’ebé tama jere ho loos no di’ak atu nune’e reseitas mina nian bele rezerva hanesan investimentu ba futuru. Kresimentu ekonomia mós neneik-neneik la’o ba oin.
